Velem mindig történik valami…Ezer éve alapították a Pécsi Katolikus Egyházkerületet. Ezer év alatt először hangzott föl Pécsett Gustav Mahler Ezrek Szimfóniája.
Örömmel töltött el, gondolom, mindenkit, aki részese lehetett a nagyszabású mű előadásának. Másutt sem játsszák gyakran, a mű sok résztvevős, énekesek százait, nagy zenekari kíséretet kívánó alkotás.
Mahler saját bevallása szerint is, amit levelezéséből lehet tudni, tisztában volt művének nagyszerűségével, és előadhatatlanságával is. A sok száz énekes, a nagyszámú zenekar, és a szólisták összehangolása nagy feladat elé állítja a karmestert, és mindenekelőtt az előadókat.
Nem ismerem a művet, jól tette, a mai szóval élve, fölvezető, aki megkérte a hallgatóságot, hogy a két részből álló zenemű köztes szünetében ne tapsoljon, majd a végén.
A nemrég, Plácido Domingo által szervezett „Operália”, a népszerű dallamok, és a mester nagyobb tömeget vonzott.
Körülöttem kisgyermekes szülők, fiatalok hallgatták, beszélgették át a műsort, aminek következtében az énekesek szólóit, duettjeit, „triplettjeit”, kvartettjeit etc. elnyomta a zenekar hangja. A hozzáértők nem osztották véleményem, hiszen ők tudták, mit kell hallgatni, és azt hallották is.
Behunytam a szemem, ne zavarjon a körülöttem zajló magánszólók zöreje, és megnyugvással vettem tudomásul, hogy véget ért az előadás. Az énekkar, a szólisták, a zenekarral együtt, visszatértek az alaphangnembe, és elkezdődött a véget nem érő taps.
Hazafelé indulva egyik ismerősömmel beszéltük meg a hallottakat, aki osztotta véleményem, igaz ő sem hallotta még a művet. Nem is érkezett időben, a Balatonról jött haza meghallgatni az előadást, ezért az első részt elmulasztotta.
Vigasztaltam, hogy az első rész rövidebb, és különben is a második részben bontakozik ki a mű mind zenei mind, pedig a szöveg tekintetében.
A zenekar egyik tagja letette a nagy esküt, hogy még ilyen jó interpretációt nem hallott, pedig utólag nagy zenekarok, nagy karmesterek CD-vel is összevetette előadásukat.
Biztosan igaza van!
Milyen nagy kár, hogy a Piktorok, akikből sajnos több van, ha színre lépnek mindig bajt hoznak az emberiségre, míg Mahler, akiből ez idáig sajnos csak egy akadt, megalkotja az „Emberezrek Szimfóniáját”.
Még kikívánkozik belőlem, hogy az EU tagállamai, e tekintetben dicsérve őket, jól választottak akkor, amikor L. van Beethoven IX.-dik szimfóniájából választották a Szövetség Himnuszát.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése