Velem mindig történik valami…Egy évtizede függ lakásunk falán egy nagyon régi ingaóra. Mohácson használta az áramszolgáltató egészen addig, amíg a sok barkácsolás után véglegesen tönkrement. A legegyszerűbb szerkezet, csak azokat a szükséges alkatrészeket tartalmazza, amelyek a másodperces lengésidő biztosításához feltétlenül szükségesek. Az alkalmi órások igyekeztek, helyrehozni, működésre bírni, mert a mohácsi áramszolgáltatásban ehhez az órához igazították az úgynevezett szigetüzemben működő, összekapcsolt áramtermelő egységeket.
A felelős, jó fülű diszpécsernek volt a feladata, hogy összehangolja a „rendszerfrekvenciát” az órával. Ennek az eljárásnak a lényege az, hogy meg kellett számolni, mennyi ingalengés után egybe ismét az áramtermelő egységek fordulatszáma az óra ingájának lengésével. Megszámolták a lebegéseket, így mondja a szakmai szóhasználat.
Az óraház alapján, na meg a helyi szakemberek emlékezetére is hagyatkozva, a IXX század nyolcvanas évei óta használták az órát. Mivel ki akarták selejtezni, megkértem őket adják el nekem, amit készséggel megtettek főnöküknek.
Először a házat hozattam rendbe, nagyon szép munkát végzett az asztalosmester, igaz alig lehetett kivárni, amíg elkészült. Aztán Uhlmer bácsi inasa választott egy megfelelően száraz fenyőlécet, és elkészült az ingarúd is.
Jó sokára aztán találtam egy órást, aki hajlandó volt időt áldozni az ankerkerék fogainak megnyújtására, a fogak reszelésére, köszörülésére. Itt abbamaradtak a munkálatok, órásom a Balatonba fúlt. Minden részletet ismerek, mert Dezső barátom, nagy tudású balatoni vitorlázó, próbálta kimenteni, segítő keze pár centiméternyire volt fuldokló órásom kapálódzó karjától, amikor szegényt elragadta a vihar. Nem tudott úszni, mondta el barátja, aki meghívta, segítsen neki Siófokról Füredre, a téli kikötőbe átvinni hajóját. Két neveletlen gyermeket, feleséget, idős, őrá utalt szülőket hagyott itt. Kis műhelye, a volt Szliven áruház bejáratánál, sokáig árválkodott, nem vett át senki, aztán fölszámolták.
Nemrégiben akadtam rá Sándorra aki, amikor meghallotta tőlem, hogy ismerem a svarcvaldi órákat, azonnal barátjává fogadott, és segítségét ajánlotta. Ő nemcsak szereti a hagyományos órákat, hanem a már nehezen beszerezhető alkatrészeket le is gyártja. Örültem, végre járni fog a több mint százéves, rendbe hozott ingaórám.
Ma reggel telefonált, sűrű elnézéseket kérve, késni fog az alkatrészek elkészítésével. Édesapját, akit ő gondozott a múlt héten temették, testvérbátyja a temetésen agyérgörcsöt kapott, lebénult, csak őrá számíthat, nincs más hozzátartozója. Ígéretet tett, amint rendbe jönnek dolgai, jelentkezik. Egy dologban biztos vagyok, én nem fogom sürgetni Sándort, ne járjon az óra! Einstein szerint az álló órák a legmegbízhatóbbak, azok naponta kétszer, a mai atomóráknál pontosabban mutatják a pontos időt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése