Velem mindig történik valami…Elkezdődött az őszi-téli hangversenyszezon. Hirtelen, de nem váratlanul lemondott a művészeti-zenei igazgató a posztjáról. Az élet ennek ellenére megy tovább, a zeneszerető közönség úgy látszik a nyáron kiéhezett a hangversenyek hangulatára, a jó zenére, teljes volt a létszám, a JPTE Aula megtelt. Nem is akárki vette át a zenei szakértő szerepét, és nem többek közül, hanem szerencsénkre Kocsis Zoltán. Ő vezényelt az évadnyitón. Neki nem kell bemutatkozni, bárhol a nagyvilágban elismeréssel adóznak zenei zsenijének, akár zongoraművészként, karmesterként vagy zeneszerzőként van jelen.
Személyesen, néhány évvel ezelőtti ittléte alkalmával ismerkedtem meg vele, akkor készítettem róla és jó barátjáról, Jandó Jenőről fényképet a Művészetek Házában. Később, amikor találkoztunk, szívesen elfogadta a képeket, mert mint mondta „egy rakás képem van, de ezt elfogadom. Kettőnkről, úgy, hogy Jenő félmeztelenül ül mellettem még nincs fölvételem”.
Ez alkalommal dedikáltattam a „Kocsis Zoltán” könyvemet, arra kértem írjon be valamit zenei hitvallásáról. Majd éhen halok, válaszolta, aztán kikapta kezemből a könyvet, és a „…jót, s jól…” epigrammarészletet firkálta az első lapra. Hozzáfűzte, hogy nem tőle származik a mondás, ám teljesen egyetért a kijelentéssel, és gyorsan elmentek vacsorázni.
„Jót, s jól
Ebben áll a nagy titok,
Ezt, ha nem érted
Szánts, vess
Hagyd másra az áldozatot.”
Ez a teljes epigramma, és talán Kazinczy Ferenctől ered, ha jól emlékszem!
Meg kellett volna kérdeznem Kocsis Zoltántól, ő biztosan emlékszik mindenre.
Diákkorában a Zeneakadémián, társai ugratásának hatására, mármint, hogy nem tudja a Budapest-Debrecen menetrendet bevágni egy nap alatt, reggelre előállt. Kérdezzetek! Társai kérdeztek, ő válaszolt. Az összes Budapestről valamint Debrecenből induló és érkező vonat MÁV azonosítószámát, járatszámát, az indulási és érkezési időpontokon túl a megállóhelyekre érkezés és indulás időpontját is fejből fújta.
Jandó Jenő volt másnapi hangversenyének zongoristája, a MIH-ben a zeneműről beszélgettek. Jenő Schubertre hivatkozott, három részből álló kis zeneműve második darabjának huszonhetedik ütemére. Kocsis azonnal helyesbített, Jenci, amire hivatkozol, az a harmadik darabban fordul elő, és a huszonnyolcadik ütemben. Fölállt, a zongorához sietett, lejátszotta az ütemet. Ugye erre gondoltál kérdésére Jenci helyeslőleg bólintott. Harmincöt, vagy negyven éve foglalkoztak Schubert kis darabjával, még nem voltak zeneakadémisták.
Jól választott a pannonosok vezetője, de jó, hogy Kocsis Zoltán igent mondott.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése