Minek
Bejegyezte:
drpetreandras
| 2010. október 4.
Velem mindig történik valami…Eszembe jutott egy momentum az életemből, de nem most, hanem már jó ideje motoszkál az agyamban. Be is adtam kérelmemet, a Nemzetbiztonsági Hivatal Történelmi Levéltárába. Bárki megteheti, nem szükséges semmiféle utánajárás, letölthető a formanyomtatvány, néhány személyi adatot beírva vissza fogják igazolni, hogy a kérelmet iktatták, és a hivatal munkatársai utánajárnak annak, hogy megfigyelt személy voltam, vagy sem. Egy dologban teljesen biztos vagyok, én nem figyeltem meg senkit, de ez így nem igaz. Éppen az ellenkezője igaz, mindenkit megfigyeltem, mert figyelnem kellett örökké, ne hibázzak akkorát, hogy a kor követelményeihez igazítva tevékenységemet, valakik, akárkik, nehogy káromra cselekedjenek, úgy, hogy nem tudom kivédeni. A budai Hilton Hotel remek ellátásában volt részem, Debrecen felé ott szálltunk meg főnökömmel, kétágyas szobát vettünk ki, persze személyenként, ám a vacsora utáni idő még hosszú volt a lefekvésig. Gondoltam sétálok egyet a várban, jó meleg nyári este volt. A gondolat megérett bennem, de nem tudtam kivitelezni, kopogás hangját hallottam. Szabad, és főnököm kéredzkedett be a szobámba, ő sem kívánt még ágynak esni, beszélgessünk, kérte. Miről, beszélgessünk, és miért most, vélekedtem magamban. Ötletem nem lévén kinyitottam a bárszekrényt, egy hideg sört bontottam, megfeleztem, szótlanul kortyolgattunk. A te ügyed még nincs lerendezve, kezdte mondókáját, kérdőn néztem rá, milyen ügyre gondolhat, hiszen nem tudok semmiféle ügyről, ami rá tartozna, futott át rajtam a hirtelen gondolat. A Dénes rendben van, ő már úgy jött a céghez, az András is rendben van, ő a Vezér választottja, de a te ügyedben még várjuk Dányi elvtárs nyilatkozatát. Rátérhetne a lényegre, túl sok a rébusz, gondoltam megkérdem, de aztán megtette magától. Nyugdíjba mennek, ő előbb, aztán a másik főnök, generációváltás lesz, a Vezér marad. A szóbeszédből persze, hogy tudtam, de miért mondja pont nekem. Meg is kérdeztem rögtön. Téged gondoltunk a másik helyettesnek, ám Dányi elvtárs még nem nyilatkozott. Meglepett, amit közölt, eszembe nem jutott, csak a szóbeszéd járta, amit magam nem vettem komolyan, de úgy látszik, mégis csak komolyan kell a lehetőséggel számolnom. Debrecenben megtartottuk a Vándorgyűlést, hazaérve valóban hívatott a Vezér, és úgy látszik Dányi elvtárs a javamra döntött, mert valóban fölajánlotta a helyettesi posztot. Amíg velem beszélt Dénes telefonált, be akar jönni már most a még el sem foglalt helyemre, ám a Vezér, ahogy mondta, nem akarja betanítani a hátra lévő két évre, akkor meg várja a vezéri poszt, ha ő is nyugdíjba vonul. Ki miatt nem döntött a megyei párttitkár, ki az, akitől információt kérhetett, ki az, akire én most gondolok? A személy megjelölése is lehetséges a beadványon, sőt több személy nevét is lehet szerepeltetni. Majd a hivatal utánanéz, lehet, hogy mindenki ártatlan, és egyedül én vagyok a vétkes, miért adtam pluszmunkát a hivatalnak, amikor nem is jelentett senki rólam, és ha igen, akkor meg lehet, hogy csupa jót jelentett. Hát, éppen ezt szeretném tudni!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése