Velem mindig történik valami…Pár hónappal ezelőtt elejtettem a szavam, jó lenne, ha az EKF ünnepi keretei között ismert és kevésbé ismert személyiségeket jelenítenének meg, az ismertekkel rövidebb, a kevésbé ismertekkel hosszabb helyi televíziós műsort készítve. A kevésbé ismert személyiségek közé gondoltam magam, de még nem került rám a sor. Nem így van azonban az ismert személyiségekkel, őket bemutatják, a riporterek, persze ismerik a személyiségeket, így sok mindent tudnak róluk. Most azonban fölemelem a korábban elejtett szavam, mert az ORTT-hez kellene fordulnom, szerencsére átmeneti állapotban van, még nem teljes a létszám, és azt sem tudjuk, hogy marad, vagy változni fog. Mint intézményhez persze nem szívesen fordulnék, így az elejtett, majd fölemelt szavamhoz hozzáfűzöm, mi miatt háborgom. Általam is tisztelt, szeretett ember ül a stúdió ridegségében, és mások beszélnek, többnyire helyette. Rendben van, méltatják, meg is érdemli, rengeteget utazott a távoli vidéken, cikkeket, könyveket írt, forgatott, és ezek mind sikeresek, jók. A riporternő megelőlegezi, hogy riportalanyának mindenről a távoli vidék jut eszébe, próbára is teszi. A távoli vidéken forgatott filmekből egy kis összeállítást készített, az ismert személyiségnek meg kell állapítani, merre is találhatók az összeállításban található helyszínek, és mit is látunk. A képernyőn megjelenik Bejing, azaz Peking, a Tienanmen tér, a kínai nagy fal egy töredezettebb része, piac a városban, rossz szellemet elűző rusnya férfiszobor a templomban, a híres agyag testőrsereg, és a válaszok azonnal jönnek. Igen Pekingben vagyunk, igen ez a Tienanmen tér, a vérengzések színtere, igen ez a kínai nagy fal egy része, itt láthatóan rossz állapotban, az idő vasfoga ugyebár, ez, pedig a híres piac, itt minden kapható, és ez az ember, pedig az, aki megismert, amikor utoljára ott járt, mert nagyon sokszor járt arrafelé. Aztán jön egy rázósabb rész, puha, vörös kőzetbe vájt üregek, ahol a látogatók, saját maguk próbálják ki, beleforgatva ujjukat, milyen könnyen is lehet ezt a fajta anyagot vájni. Egyébként rengeteg ujjlyuk látható szerteszét, előttük mások is próbálkozhattak. Igen az a vidék talán nem is ott van, ahol gondolnánk, ez talán máshol található meg. A keleti orvoslást egy itthon praktizáló keleti orvoslásban jártas keleti orvos mutatja be, az ismert keletkutató éppen hozzá igyekezik, fájdogál a karja, nem tudja emelni vállban. A keletkutató keleti módon üdvözli orvosát, kezeit összefogva, enyhe meghajlással, az orvos egyszerűen kezet fog. Közel húsz éve él itt, magyarul beszélnének, az orvos csak töri szép anyanyelvünket, a keletkutató sem keletiül szól, magyarul. Pár perc és rendbe jön, ígéri a praktizáló, és jókora tűket csavar be a megfelelő, általa ismert izomrostok közé. Keletkutató személyiségünket láthatóan zavarja a meztelenség, belevörösödik a helyzetbe, és a nézőket is zavarhatja, mert bár a meztelen fölső test látszik, de mi lehet ott, amit a kamera nem mutat. Itt kellett volna az ORTT

állásfoglalása, mert szerintem mások, akármit gondolhatnak. Tehát 18 év fölötti!