Velem mindig történik valami…Száz ágra sütött a Nap, a Balaton vize soha nem volt ilyen kellemesen meleg és tiszta, az időjósok 99,99 % biztonsággal állították, továbbra is marad a meleg, eső nem várható. A család remekül érezte magát, a gyerekek már kevesebb felügyelettel is beérték, az üdülő udvarán hatalmas focicsaták zajlottak. A futball nem kedvencem, de kispályán, néhányan összeállva, a szabályokat semmibe véve, remek partnernek bizonyultam. Ráállítottak társaim az ellenfél egyik tagjára, és megmondták, hogy őt nem lehet a kapu közelébe engedni, mert abból gól származik. A lábszárak csattogtak, a testek egymásnak feszültek, a szabálynélküliség még a kéz használatát is megengedte. Ha valaki kapura tört, két kézzel elkapva is el lehetett téríteni szándékától. Aki nem bírta, aznapra kiállt. A labdacsata a sekély vízben is folytatódott, amikor hirtelen a nevemet kiáltozta mindenki. A gondnok még a vízbe is utánam jött közölni, gyorsan menjek, mert a vezérhelyettes itt van a központból, és engem kíván látni. Hűha! Nem telhetett el több tíz percnél, már a vezérhelyettes asztalánál ültem lemosakodva, fölöltözve. Hogy rövidre fogjam mondandómat, téged gondolt a Vezetőség kinevezni a gazdasági osztály élére. Nem, ne válaszolj, ha letelt a szabadságod, megmondod, mit döntöttél! Csak ennyit akartam személyesen közölni veled a Vezetőség megbízásából. Ne közöld ittlétem okát a többiekkel! Fölállt. Nem, ne kísérj ki, és otthagyott, mint Szt. Pál az oláhokat. Partra dobott csukaként vergődtem egy napig, izgalmamban sokszor levegőt sem kaptam. Nyaralótársaim másnap kihagytak a csapatból, feleségem kérdezgetett, aztán föladtam a tilalmat. Mit szólsz hozzá Matyi, fordultam egyik kollégához, és te Lacikám kérdeztem a másikat. Öregem, ha a vezérhelyettes idejött miattad, az ajánlatot nem lehet visszautasítani, további lehetőségeidtől vágod el magad. Még egyszer nem kérnek! De műszaki vagyok, szeretem és oktatom, a szakmámat, eredményeim vannak, igaz, végzem a gazdasági szakot, de még nem végeztem stb., érveltem társaimnak, magamnak. Öregem, több pénz lesz, fizetés meg prémium, és ne feledd, a visszautasítás végzetes lehet számodra. A nyaralásom nyugalma odaveszett, reggeltől estig, bármit tettem gondolataim a szakmától való elszakadás körül forogtak. Mikor nyaralásból visszatértem bementem a vezérhez. Elfogadom. De be kellene lépned a Pártba.
Hogyan, mikor Nándi bácsi, a Pécsre költöztetett személyzetis megtarthatta bonyhádi házát, Erzsi meg csak azért lett üzemigazgató, mert Nő, és párttag, magyaráztam ellenvetéseimet. Ha belépsz, Te is élvezheted a párttagság előnyeit, hangzott a tömör válasz! Elém tolta a már előkészített kinevezési okiratomat, aláírtam. A vezér biztos volt a dolgában, én nem. Ha érvelt volna, ha magyarázatot ad, ha feltételt szab, nem tette. Akkor így is kellek, szűrtem le a tanulságot. Ma úgy gondolom, könnyebb lett volna előrehaladásom lépcsőit megmászni, ha akkor másképp döntök, de azt is gondolom, más lennék! „Az életet megvívtam…”, jutott hirtelen eszembe az ismerős részlet, megvagyok!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése