Velem mindig történik valami…Méretes alakja kimagaslott a Bem utca sűrűjéből, megállt és körbenézett. Fura alkat volt.
Fején hatalmas texasi, széles karimájú kalap, rövid ujjú dzseki, rövidnadrág, olyan katonai fazon, legalább negyvenkilences cipője a lábujjainál kivágott, vastag bőrtalpú túracipőnek nézett ki, oldalán hosszú szíjon lapos bőrtasakot viselt, kezein ujjait szabadon hagyva ugyancsak bőrből készült kesztyű, és hatalmas majdnem fekete napszemüveg. Úgy tűnt tanácstalan, mert kérdezősködött ettől-attól, ám helyéről nem mozdult.
Odamentem hozzá, megkérdeztem, mi után tudakozódik.
Amerikai angollal válaszolt, alig értettem gurgulázását. A Széchenyi tér és a Főszékesegyház után érdeklődött. A Széchenyi tér itt van alig följebb az utcán, a Főszékesegyházhoz egy kicsit hosszabb út vezet, világosítottam föl.
Nem sokat fog látni, mert a tereket föltúrták, és elég körülményes megközelítésük. Készülünk 2010-re, Európa Kulturális Fővárosa leszünk.
Most én kezdtem faggatni, mert személye fölkeltette érdeklődésemet.
Hajóval érkeztünk Mohácsra, onnan autóbusszal jöttünk Pécsre. A Marine Atlanta Club tagjai vagyunk.
Hamburgban szálltunk hajóra, utazás közben a nevezetes helyek közelében kikötünk, és megnézzük a környéket. Előre kijelölt pontokat kell fölkeresnünk, mindenkinek mást, aztán este, amikor találkozunk a vacsoránál, elmondjuk egymásnak a látottakat.
Tudod, mindannyian tengerésztisztek vagyunk, és megszervezzük a dolgainkat. Az oldaltáskámban a térkép, de nem igazodtam el, ezért kérdezősködtem, jó, hogy összetalálkoztunk.
Mennyi idős vagy, faggattam tovább, mert beszélgetés közben levetett napszemüvege mögött bozontos szemöldöke, és erősen ráncos szemei ellentétben álltak szikár, izmos testével. Betöltöttem a nyolcvanhármat, de jól viselem a koromat. Betegség nem gyötör, és a mozgás nagyon hiányzik, ezért is lettem a Club tagja. Itt mindannyian ismét átéljük az útkeresés izgalmát, na és megismerjük a szárazföldet is.
Nem tartóztattam tovább, útra kelt. Amíg szemmel tudtam kísérni, lttam megnézték a vele szemben közlekedők, mint ahogy én is, mielőtt megismertem.
Irigyeltem erőteljes alkatát, tettvágyát, érdeklődését, na és lehetőséget, hogy jó társasággal járja a világot, szabadon, mint ahogy korábban is tette a tengereken.
Avval vigasztaltam magam, hogy Amerikában sem mindenki tudhatja kiélvezni ilyen aktívan és értelmesen nyugdíjas éveit.
Sovány vigasz, de vigasz!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése