Lejtemelkedő
Bejegyezte:
drpetreandras
| 2010. december 18.
Velem mindig történik valami…Azonnal egyetértettünk, alig ismertük meg egymást. Igen nagyon jól élünk, még egyelőre! A dolgokon úgy lehetne segíteni, ha tovább romlanának a gazdasági mutatók, nem a makrogazdasági, hanem az egyéni, azaz kevesebbet tudnánk költeni, olyan valamikre, amire nem kell. Kegyed honnan vette ezt a véleményt, Saját magam formáltam, válaszolta a hölgy, amivel fölkeltette az érdeklődésemet, és megkérdeztem, megmondaná, mivel foglalkozik. Pszichoasztrológus vagyok válaszolta a legtermészetesebb módon. Magas volt, haja tincsekben lógott, vagyis rendezetlen volt, éppen egy süteménybe harapott az előbb, amitől, habos süteményt választott a sokféleség közül, valódi férfibajuszt növesztett, fehéret. Férfiaknál előfordul, fehér oldalszakáll, fehér bajusz és festett fekete haj. Nő volt, ruházatáról kétségtelenül kiderült. Egészen rövid szoknyát és, régebben macska harisnyának mondták, vastag pamutból készültet viselt. Körbenyalta a bajuszát, lenyalta a habot, tele szájjal akarta tovább folytatni a beszélgetést, hát jeleztem neki, nem olyan fontos, pár pillanattal később részletezheti gondolatait. Nem került rá sor, elsodorta a tülekedő vendégsereg mellőlem. Ételhez, italhoz akartak férkőzni a többiek is, ezért megmeredt a saját véleményem a saját indokommal, de a végeredmény ugyanaz: Valami, lehet, hogy nem véglegesen, rossz, vélhetően egy jó kis, vagy nagyobb katarzis elkelne, és nem másoknak, hanem nekünk, és mi saját magunk sem lennénk a kivételek között. Nem tudtam megkérdezni, hogy mekkora az igény a munkájára, vélhetően van rá igény, nem lesz az ember hiábavalóan pszichoasztrológus. Jön kettőezer tizennégy, és akkor megváltozik, visszaváltozik minden, ennek ez a rendje, két ciklus az egyiknek, egy ciklus a másiknak. Elvégre elrontani valamit nagyon nehéz két ciklus alatt, rendbe rakni, pedig nem lehet egy ciklus alatt, tehát a pszichoasztrológusnak, és nekem is bejön a várakozásom, ha addig élek is. A hó eltakarító, sómentes, hósót háromszáz forinttal drágábban vásároltam, mint a szomszédom, pedig a boltos fiatalember, a tulajdonos nem adott bevételi bizonylatot, ismer. Én is részese vagyok a rossz kialakulásának, igaz kis tételben, ám sok kicsi sokra megy, mondogatjuk, mégsem teszek ellene. Jóindulatúan mondaná a jóindulatú, megbocsátásra hajlamos haverom, hogy egészen biztos nem láttam, de később elkészült a bizonylat, és eltette a boltos addig, amíg vissza nem megyek érte. Ja, és a Kellernek igaza volt legalább egy esetben, május tizedikén, mert az a bizonyos, valaki helyett, meghatalmazás híján szavazó, akkor még vegyes színekben politizáló, most már színeit határozottan vállaló, politikusunk, jelenleg kormányzópárti, bizony, bizony valóban más helyett szavazott, tőle magától tudom. Nemrégiben, pár napja láttam, közelről, homloka gondmentesen sima, beszéde úgyszintén. Jövedelme, lehet, igényeihez képest még nem elég magas, de hát ahhoz előbb el kell szegényedni a köznek, ergo, pszichoasztrológus ismeretlen ismerősömnek, és vele együtt nekem is igazam lesz. Mert jelenleg nincs igazam, nem vagyok politikus, a pszichoasztrológusnő sem politizál, nyíltan, ezt mindenek előtt közölte velem. Haladunk tehát a lejtőn, ami nekünk, a köznek emelkedés, mondják, lefelé.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése