Igenyesség
Bejegyezte:
drpetreandras
| 2010. december 30.
Velem mindig történik valami…Lementem alfába, de hiába, még mélyebbre kellene menni. Talán akkor eszembe jutna, mi is az, amit elfelejtettem, hol kell keresnem. Szokásom, hogy meglévő könyveimbe kivágott, szkennelt, fényképezett majd PC-n kinyomtatott újságcikkeket helyezek el, amelyeket innen-onnan összeszedtem, hogy amikor az adott könyvet előveszem, kiegészíthessem a könyvből szerzett, vagy majd megszerzendő ismereteimet. Édesanyámtól lestem el ezt a szokását, és jónak találtam. Mi minden gyűlik össze, elképzelhetetlen. Nem is szólok azokról az esetekről, amikor kereszthivatkozásokat teszek egy cetli formájában, ha két, netán több könyvet is illet a kivágás, a másik könyvet megjelölve, ahol megtalálom az eredetit. Ilyen esetekben megyek alfába, a jól ismert tudatállapotba, és csodák csodájára sokszor sikerrel járok. Ez alkalommal viszont nem jártam sikerrel! Elmúlt a karácsony, unokám kikérdezett, rövid néhány mondat erejéig, tudom milyen magas, és szárnyfesztávolságú egyik-másik madár, persze tojó és hím külön- külön. Aztán jött a váratlan kérdés, mondanám meg, honnan származik a karácsony szavunk. A kerecsensólyomból vágtam rá egyből. Ami a turulmadár folytatta, és ámultam mi mindent tud a gyermek, amit én is csak mostanában tudtam meg egy tudós nyelvész előadásából. Szó esett ott vogul, osztják, orosz, török nyelvekben használatos kifejezésekről, és természetesen a manapság joggal föltámadásra ítélt Czuczor-Fogarasi féle első tudományosan megszerkesztett magyar szótárról, amely vagy hatvan évig készült a tizenkilencedik században, a nyelvújítás kezdetétől, nagyjából a kiegyezésig. A tudományosság abban rejlik, hogy egyféle, úgynevezett szógyökökre alapozott, módszert használnak, és nagyon sok szó ma is figyelemre méltó levezetését adják. Ebből a szótárból néztem ki évekkel ezelőtt, honnan ered a kerecsen és karácsony szavunk. Nagy vita dúlt a reformkorban, finn, vagy török népekhez sorolódunk. Vámbéri Árminnal ellentétben, Czuczor-Fogarasi a finn mellett törtek lándzsát, nem vitaszinten, hanem a kerecsen és karácsony szavainkkal kapcsolatban. Zajlott a szóalkotás, megszülettek költő,- író óriásaink és ontották a szavakat. Czuczorék ebben a szózivatarban vágtak rendet sajátos szemléletükkel. Eltettem valahová az egyszer már meglelt kerecsen szómagyarázatot, és mélyen alfa alatt megtaláltam, ugyanott a karácsony szavunkét is. A kerecsen szó szent madarunk köröző repüléséből eredeztetik, de nemcsak nálunk, más nyelvekben is, mint a „finni (magyar) nyelvekben”, írja Czuczor-Fogarasi, a karácsony, pedig latin szóból származik. Ha volt akkoriban, amikor a mi kerecsen szavunk keletkezett latin-finni szótár. Nem volt! December tizenötödikén, konferenciára gyűltek össze sokan, bárkik, finni, vagy török, vagy árja nyelvi származásunk hívői legyenek, a szótárszerkesztők tiszteletére, és módszerük felújítására, hogy újra rendet vágjanak. Tegyék, számomra elegendő a nyelvünket kívülről szemlélő nyelvészek, írók, és a belülről ismerők Szentkatolnai, Arany, Berzsenyi, Jókai, Kosztolányi, Teller… megnyilvánulásai, sir Bowring szavaival: “...aki a /magyar/ nyelv titkát megoldja, az isteni titkot fog kifejteni: “Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istenél, és Isten vala az Ige.””
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése