Tervkészültség

Velem mindig történik valami…Fölcímkézte magát, egy emelettel feljebb igazgatóasszonynak mutatkozott be, egy szinttel lejjebb a már csak osztályvezető lett, ez a hivatalos titulusa, tudtam meg, mikor elmeséltem vele történt esetem. A nevét nem értettem, nekem lényegtelen dolog, engem az intézkedő képes vezető érdekelt. Hárman ültek a számítógép előtt brózoltak, látogató nem rajtam kívül senki, hosszú másodpercek teltek el, amíg egyiküknek ismét köszönhettem. Van egy kiállításom, szeretném áttelepíteni önökhöz, kezdtem mondókám. Ja, akkor nem velem kell beszélnie, hanem, és ekkor állt föl ő, kezet nyújtott, és bemutatkoztunk egymásnak. Ott a könyvkiadó pultnál már elintézett volna, ám kértem üljünk le egy pár percre, iPad van nálam, megmutatom, miben gondolkodom. Jó, akkor jöjjön, és bevezetett az irodájába. Nem kínálta, megkérdeztem, leülhetek, igen. Asszonyom van egy magánkiállításom, át szeretném költöztetni önökhöz, jelekről, betűkről, írásról beszélnek a tabló képei, és élvezi a kulturális főváros, valamint a művészetek háza eszmei támogatását is. Így, kisbetűkkel mondtam a neves intézményeket, és elővettem iPad-emet, megmutattam a képeket, a helyszínt, és mindent, amit fontosnak tartottam még, hogy elnyerjem bizalmát, elképzelésem valósággá váljon. Be vagyok tervezve, rögzítette a tényállást, még mielőtt lelkesedésem lelohadt volna. Kísérletet tettem, és részletesebben próbáltam kifejteni, hogy itt a Várkonyi Nándor könyvtárban a téma különösen érdekes lenne, mert Várkonyi Nándor maga is foglalkozott a kérdéskörrel, a névadó állandó vitrinjeiben ott látható tevékenységének minden eleme. Be vagyok tervezve, és elővett egy papírdossziét, hasonlót ahhoz, amit átmenő levelezéshez használunk, olyan hajtogatós lemezkével rögzítve a már lyuggatott iratokat. A dossziéban egyetlen, lehet Word-ben szerkesztett táblázatban kézzel írott, majd áthúzott, és más színnel írott sorokban volt a terv. A hölgy, hosszasabb nézegetés után, kijelentette, csak 2012-ben lesz lehetősége, mert addig, és még egyszer megismételte, amit korábban, addig be van tervezve. Mint a szocializmusban ugye asszonyom? Akkor mondta Németh Károly elvtárs, a MSZMP KB gazdaságpolitikai felelőse: baj van elvtársak, a tervet nem teljesítettük! Önök teljesíteni fogják a tervet nemde? Igen, le van beszélve! A guta kezdett kerülgetni, betervezve, lebeszélve, lerendezve, hát hol vagyok én, könyvtárban? Hölgyem, akkor szerintem önre 2012-ig nincs szükség, minden haladni fog a maga útján. Önnek nem kell bejárnia, a munkatársak megoldják önállóan a betervezett faladatokat, a jelenléti ívet a felettesei majd e-mailben megkapják, a felettesek a munkabéreket is képesek lesznek utalványozni, a beszerzéseket sem ön szokta intézni ugyebár, nem beszélve arról, hogy ruhatáros, könyvtáros váltást, ha netán bekövetkezne, a létszámstop következtében nem kell intéznie, kérem, vegye a sátorfáját, mondjon föl a köz érdekében. Összehajtottam iPad-emet, a lefelé haladó spirállépcsőről visszatekintve láttam, amint ismét ott ülnek, hárman, és egész biztosan brózolnak. A terv kész, és már Németh Károly elvtárs sem jöhet.

0 megjegyzés: