TÁRBE

Velem mindig történik valami…Azért mégis csak van az emberekben egy olyan, igaz ma már kevésbé hangoztatott, de kimondatlanul is bennük lévő érzés, a nyolcvankilences váltásnak voltak vesztesei, és nyertesei. És meg merem kockáztatni, hogy ön talán a nyertesek közé tartozott, vagy talán tévednék. Magam is egy kissé igaztalannak érzem, a kárpótlási jegyeken meggazdagodottak gazdagságát, nekik volt korábbról megtakarított tőkéjük, amivel fölvásárolták a jegyeket, és ugye az állam nagyobb értékkel vette figyelembe, mint a beszerzési értékük volt. Ön ugye már nyolcvanötben megalapította kutatóintézetét, bizonyára előre látta az eseményeket. Úgy mondják, szakmai berkekben, ez volt a fölvezetés, a beszélgetőtárs nem tiltakozott. Volt igaztalan meggazdagodás, a spontán privatizáció, ott kivették a részüket a közelállók a közösből, és otthagyták a semmit. A kárpótlási jegy, az, más, az egy remek döntése volt az akkori kormánynak, mert hogyan is lehetne közös vagyont elosztani igazságosan, csak úgy, ahogy történt, kárpótlási jeggyel. Igen én Erdőssel szálltam be az üzletbe. De ő mutogatta magát, pedig megmondtam, aki előretolja magát a médiában, ráfizethet, aki nem akar a fényben sütkérezni, jobban teszi, ahogy én is. Miniszter lehettem volna, nem kellett, mindkét politikai szárnytól egyenlő távol, vagyis mondhatnám egyenlő közel tartottam magam, adtam tanácsot Némethnek, Antallnak, Orbánnak, kettőezer nyolcban megmondtam, rossz vége lesz ennek, igazam lett. Hát igen, a princzessz is villogott, a másik nem, és a másik gazdag maradt, a princzessz meg ráfizetett. A másik most is talpon van nagyon gazdag, de ha rajta múlna, még a száz leggazdagabb listájában sem szerepelne, minek. Nem mondhatom a nevét, mindenki tudja kimondatlanul. Tamás, nagyon élesen fogalmaz könyvében minden oldal felé, ugye megteheti? Tamás helyett, lehetne Zoltán. A jól ismert karinthys játék alapján Tamás Zoltán vagy Zoltán Péter vagy Péter Gábor vagy Gábor László vagy László András vagy András Ferenc vagy Ferenc József vagy József Zsolt vagy Zsolt Péter vagy Péter Miklós és eljutunk a szocializmusbeli egyházügyi főnökhöz, a Miklós Imréhez, ha jól emlékszem. Majd következhetnek a Tihanyiak, a Vitéziek, az Erdősök , az Erőssök, a Ladányik, a Berkesik, majd Schönbergek, Rosenbergek, akik nem változtattak Weissek maradtak Fehér helyett, Braunok Barna helyett, Schwarzok Fekete helyett, Kleinek Kiss helyett stb. A jobb fantáziával megáldottak, esetleg többet fizetők Kolosik, Kaposik, Somogyik stb. lettek. Igen ők nem vállalnak közösséget, megtartják az egyenlő távolságot, és egymással a szorosságot, mert Napnál is világosabb, aki vállalja a nyilvánosságot, ráfizethet. Utána tudnak járni, le tudják leplezni, ők viszik el a balhét, nem lehetnek időben menekülők, és a háttérben össze-, egymásba kapaszkodók. Nekik mindegy ki az elsőszámú, ők tanácsot adnak, és utólag mindig igazuk van, ha történetesen nincs, akkor nem hangoztatják, még idejében bezúzzák alkotásaikat, nehogy a következő elsőszámúnak föltűnjön, csak utólag volt igazuk, előre csak maguknak kárpótoltak, becsületesen, hiszen nem lehet mindenki gazdag, és az sem mindegy ki.

0 megjegyzés: