Félretanítás
Bejegyezte:
drpetreandras
| 2010. szeptember 28.
Velem mindig történik valami…Három könyvet szorongatott a kezében, már kitanulta, és most visszahozza a könyvtárba. Német nyelvű művek voltak, ráértem, megszólítottam a fiatalembert németül, amit ő természetesnek vett, és németül válaszolt. A Tudásközpontban beüzemelt a közgáz kari könyvtár, a többi ideköltöző egy hónap elteltével kölcsönözhető, sok munkával jár a gondos idetelepítés. Önállóan, könyvtáros igénybevétele nélkül kikölcsönözhetők a könyvek, a visszavételnél van szükség a szakszemélyzetre, ekkor kerülnek a helyükre újfent a kötetek, hogy most már mások is hozzáférhessenek a bennük rejlő okossághoz. Érdeklődtünk egymás iránt, ő elmondta hányadéves, én elmondtam mit műveltem addig az életemben. Mióta laksz Magyarországon kérdésemre az életkorát adta meg, ekkor derült ki itt van a közelbe a szülőhelye, sváb település, német tudása, mint mondani szokás „vom Hause aus”, megspékelve irodalmi némettel, színjátszó körökben sajátította el az északnémet tájszólást, a sztenderdet. És én honnan való vagyok, mondtam Magyarországból, csak egy kicsit távolabb, és természetesen korábban születtem. Akkor beszélhetünk magyarul is nemde? Hogyne, válaszoltam, mit tanultatok éppen? Válságmenedzsmentet, fogta rövidre a diszciplínát. Ki is tartotta az órát, valamikor dékán is volt, szólította segítségül kolléganőjét. Ketten gondolkoztak rajta, aztán kisütötték ki az illető professzor, aki alaposan kifigurázta az általa jól ismert céget, micsoda komplikált neveket ad beosztottjainak, holott a munkakör egy szimpla anyagbeszerző, akit „beszerzéskoordinátor és diszponálási menedzser”-nek neveztek el. Blődli! Ismeri a céget, áramszolgáltató, privatizálták a németek, most meg már az E-on nevet viseli, a korábban DÉDÁSZ-nak titulált állami cég. Az évfolyam hangosan, mint a diákoktól illik, röhögött a tanár úrnak, aki alaposan és jól látja, mi bújik meg a szavak, az elnevezések mögött. Hát fiatalúr, a professzora elszakadt a gyakorlattól, anyagbeszerzők régen voltak, a szocialista vállalatoknál, ahol a kiáramló pénzekre kevés figyelem esett, hasonló módon az ellenáramú anyagbeáramlásra. Ma a szinergia fontos fogalom, a kifigurázott beosztás, a szűk keresztmetszet, ahol a pénzt fogni lehet, és ahol a megrendeléseket is felügyelik. A személyügyi áramlástól eltekintve itt kell mindent észrevenni, látni, intézkedni, szólni a szabálytalanról, így hát a legfontosabb munkakör a reálfolyamatok közül. Anyag, áru, szolgáltatás, beruházás, selejtezés, újrahasznosításra ítélés, környezet szennyezővé minősítés, szállítás, mind ide tartozó nélkülözhetetlen tevékenységek, nélkülük megáll a működés. Kerek, értő szemek figyeltek rám, aztán fölfedtem kilétem. Átszerveztem, működési leírásokat készíttettem, ügyviteli és műszaki nyilvántartási rendszert vezettettem be, vagyonértékeltettem, titokszobát szerveztem a privatizáláshoz, részvényeket nyomattattam, tőzsdére vittem a céget, és vezérigazgattam helyettesként a professzor úr által kifigurázott tevékenységet. Prof. Dr. F. F. változásmenedzsment előadó úr fölött eljárt az idő. Tudjátok, rosszul kérdezni megbocsátható, de a rossz válasz, a félretanítás megengedhetetlen, lenne…
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése