Velem mindig történik valami…Személyes ismerősök, közvetlen kapcsolatok, az ismerősök is ismerték egymást, és kapcsolt bemutatkozások. Zeneiskolai növendék kedves, hangolatlan hegedűjátéka, gitárkeringő, izguló tanáraik kíséretében, körben mindenütt az egyik ismerős színes réznyomatai, ismert és kezdő színész vers és novellamondásai, sok helyütt megforduló, sokoldalú iparművész megtisztelő fölolvasása, nagy múltú újságíró és költő a beszélgetőtárs. A galériában szörnyű hőség, és végigálltam az alkotói estet. A véletlen hozta az én részvételem, az újságíró és költőnő szórólapokat rakott a levelesládákba, kis kosztümben, esernyővel a kezében helyezte el gondosan a több száz szórólap egyikét szomszédom levelesládájába. Jobbra nem is lehetett volna bízni, ő nem csal, lényéből fakad, amit tesz, abban a megbízó egészen biztos lehet, meg is történik. Ezt már nekem mondta, mert hozzánk érve én is kaptam egy lapocskát. És kiderült kiléte, kedves közvetlen lényéből fakadóan, életútja minden állomását rövid idő alatt elmondta, és meghívott legújabb kötetének bemutatójára. Gyuri, a költőtárs, ismerte a később hozzám került kis kötet életút összefoglalóját, elmesélte a költőnő megszólalásai előtt azt, amit tőle vártunk, de aztán mégis hallottuk az ő vallomásait is. Sokfelé sodorta az élet, asszisztens, népművelő, újságszerkesztő, Amatőr Írók Szövetségének alelnöke, mert odament a hívó szóra, és megválasztották, amit lelkesedve, majd később, a hanyatlás idején, kötelességtudatból tisztességgel lemondásáig viselt. Kis, kihaló falvak Művelődési Házai, ahol megfordult, mind bezártak, megszűnt a kisvárosi újság. Életútját „egysorosban” foglalnám össze. Címe „Sors”, szövege, Születés: Fájdalom, Élet: Elszáll, Halál: Megnyugvás. A középütt álló két szó őnála a természetrajongás, és ragaszkodás a gyermekhez, a gyermekkorhoz, a Múlthoz, a nagyszülőkhöz, a szülőkhöz, és különösen a Mamához. Persze közben az Élet hozza az egyforma, mindegyikünket érintő eseményeket, kisgyerek, nagy gyerek, kamasz, szerelem, házasság, gyermekek, válás, házasság, válás, egyedüllét, szórólapok, vagy más. József Attila a kedves költője, személyes érintettség következtében is, jó barátja Etelka, Attila nővére. És miért nem jelenik meg ez a szeretet a verselésben, hiszen az egészen más, mint József Attiláé, kérdez Gyuri, a válasz nem tudom. Hallgatom a verseket, hallgatom a novellákat, hallom az írások dallamát, és a novellákban fölismertem József Attilát. Az írónő köszönetet mond barátainak, szinte egyenként sorolja föl a megjelenteket, közöttük az egy hete megismertet, engem. Megtiszteltük jelenlétünkkel, meglepetésemre, a sorsolásra fölajánlott kötetet megnyertem. Gyuri húzott, és nem voltam egyedül a cetlimmel, és nyertem. A szerzőnek elmondtam, noha a kötet ajánlásában, a hozzáértő a versekhez József Attilát, a prózákhoz Fekete Istvánt társította, én másképpen hallottam! Dedikációmban ez áll: „Andrásnak szeretettel, aki prózámban fölfedezte imádott költőm József Attila hatását! Szívemből szóltál kedves András! Irénke” Az őszinte írásokból kiderül, zenélnek!