Velem mindig történik valami…Együtt néztük a TV-t, otthon nem szabad, otthon első a kötelesség. És ez a csatorna nem fogható. Negyedórára volt még idő, engedékeny lettem. Lábainkat fölhúzva kuppasztottunk a konyhai székeken. Hideg a kő, a mamusz nem elég! Egy idő után hozzám hajtotta a fejét, aztán nekem dőlt, próbálta kényelembe helyezni magát. Összehúztam a kagylóformájú fonott ülőkéket, lábaimmal tartva ne csússzanak szét. Ez már jó pozíciónak bizonyult, kényelmesen fészkelődött az ölemben. Észrevettem hideg a keze, csak a vékony farmer fedi lábait. Ráterítettem a két kinti bundás kabátot, markomba szorítottam hideg ökleit. Ez a tökély, hálásan fölnézett rám, kösz! Több volt, mint vártam! Beleélte magát a cselekménybe, halkan, majd hangosabban kuncogott, kacagott. Megsimogattam kobakját, hátrasimítva hajszálait. Ha szemben ülünk egymással, nem tudom levenni tekintetem helyes, grüberlis pofijáról, most fölülről csodáltam mag szabályos homlokát, orrocskáját, mosolygó ajkait. Azonnal az életemet adnám érte, jutott ismét eszembe. Mikor beteg volt, távol tőlem, csak az MMS képet láttam hatalmas szemeivel, és nem tudtam segíteni. Egy gyermekorvosnő, egy hatalmas ciszta miatt, abortuszt javasolt. Máig áldom menyemet, hogy másként döntött, vállalva a kockázatot, talán nem egészséges gyermeket hoz a világra. Már lassan tíz éves, lassan kamaszodik, lassan még kevesebb időt fog eltölteni velünk, velem. Megbízható adatok alapján állítják, hogy az elmúlt hatvan évben öt milliónál több mesterséges abortuszt végeztek el „orvosaink”. Ma, aki elmúlt tizennyolc éves, maga dönt az abortuszról, kormányunk itt nem kurtított a költségeken. Hol van, hol volt az értelmiséghez sorolt orvostársadalom? Nem a személytelen kormány hajtja végre a beavatkozásokat, nem büntettek azért, ha netán valamelyikük megtagadta a gyilkolást! Kik kapták a paraszolvenciát a sikeres műtét után? Természetesen azok, akik jó esetben kapartak, rossz esetben darabolták az embert, és részeiben távolították el a magzatot az anyai testből. A mértékadó értelmiség mindent újból, elölről akar kezdeni! Újból nem lehet elpusztított életeket teremteni, és nem lehet a megtörténteket semmissé tenni. A gazdasági bűnözők, börtönt a kivételnek, úriemberek e tekintetben. A többség, azt mondják, felelősségre vonásokat kíván, minél előbb, azonnal, ha más kormány alakul. Érdekes módon, a felelősök között nem emlegetik az abortuszokat végrehajtókat, csak az egyébként érték nélküli pénzt külföldre síbolók, az itt meggazdagodottak pénzét kívánják vissza, holott régóta tudjuk, hogy a pénz önmaga semmit sem ér, a mögötte lévő munkateljesítmény az, ami gazdaságilag helyrebillentheti hazánkat. A nyugdíjasok nem akarnak dolgozni. A dolgozók mielőbb nyugdíjba akarnak kerülni. Mindenki, aki dolgozik könnyű, lehetőleg adminisztratív munkát kívánna végezni, állami, garantált fizetést nyújtó társaságnál. Nem fog menni, itt fenekestől kellene mindennek változni, ám először az erkölcsnek. Erkölcstant oktatni az iskolákban, erkölcsös felnőttekért!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése