Velem mindig történik valami…Kora reggel ébredtem, pedig nem szokásom, de Pestre utazom, agyamban megindult valami, le ne késsem a vonatot. A helyjegyem és az ingyen regisztrációs jegyem is megvásároltam előző nap. Volt időm bőven, nem a kora reggel IC-vel utazom. Péterrel, gimnáziumi osztálytársammal szerettem volna találkozni, de balatoni házukról az éjjeli erős szél levitte a tetőt sajnálatára, nem tudunk találkozni, intézkednie kell, leutazik a Balatonra.
Eszembe ötlött, régi iparági munkatársam, gyorsan e-mailt küldtem, ráérne egy félórát, egy beszélgetés erejéig? Elnök-vezérigazgató a családi ZrRt.ben. A nagy változások idején, laposították a szervezetet, megszűntették a gazdasági vezérigazgatói posztot, nem értett egyet a döntéssel, saját lábra állt. Családi céget alapított. Kapcsolati tőkéje óriási, mint tanácsadó cég tőke nélkül is belevághat az önállóságba. Megbízásokat kapott, és teljesített, híre ment cégének. A kapcsolati tőke segítette! Fiatalemberek voltunk, az NDK-ba utaztunk, Kálmánnal, mindkettőnk főnökével. Mint németül tudó kerültem közéjük. Megtiszteltetésként vehette mindenki, ha a trösztösökkel utazhatott. Kálmán a régi generáció nagy tudású közgazdája, németül, angolul, franciául beszélt anyanyelvi szinten. Ám ő pihenni akart a kiküldetés alatt, dolgozzanak a fiatalok. Élményként éltem meg az utazást, hárman egy fülkében Budapesttől Drezdáig. Rengeteg dologról esett szó. Kálmán szakmai és általános műveltségét csodáltam, idős eleganciáját már korábban is. Szikár alkata, jólöltözöttsége, gondosan fésült hófehér haja, sebhelyes arca a jóképű, idős gentleman mintapéldánya volt. Közgazdaként, pedig iparági szaktekintély. Az iparágat a szükséges és elégséges belső vállalatgazdálkodási szabályzatgyűjtemény létrehozásával irányította. Kivéve persze a beruházásokat, mert a szocializmusban a beruházók, a műszakiak vitték a prímet. Kálmán ismerte a „régit”, ám megadta magát, Nyugatra csak nyelvismerete révén tolmácsként utazhatott. Megfájlalta! Ezen az úton ismertük meg egymást jobban Tamással. Most, hogy bejelentkeztem hozzá, az általam kért időpontban fogadott. Kíváncsi voltam rá, menetközben jutott eszembe a Fillér utcán fölfelé, talán részben megfinanszírozná még kiadatlan regényfordításomat. Irodájába belépve kanapéra ültetett, az asztalkán BCG mátrixszos lapot vettem észre. Rájöttem, igaz kérni vagyok itt, de ő inkább az ő, ráutaló kérésével fogok távozni. Egykorúak vagyunk, szinte testvérként éltünk meg éveket, csodálnivaló módon építette ki karrierjét Kálmán szárnyai alatt. Egyszerre lépegettünk fölfelé a hierarchia fokain. A jól tartod magad, megjegyzése után, elmesélte, mit tesz egészsége és kapcsolatai tartása érdekében. Konditermezik, teniszezik, józanul él. Elsütötte jópofa vicceit, én is elmeséltem hogyan telnek napjaim. Megerősítettük kölcsönös elismerésünket egymás iránt, kivitt a vasútra a kocsijával, és őszintén megmondta, nem segít. Most nem megy! Illetve rosszul megy! Ne zárjuk le a témát! OK! Jelentése az, hogy máskor sem fog menni. OK!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése