Aktuális
Bejegyezte:
drpetreandras
| 2010. február 22.
Velem mindig történik valami…A Társulaton belüli Társulat igazgatója bizonyított. A bizonyítást a Társulat igazgatója értelmezte, és arra a megállapításra jutott, hogy a Társulaton belüli Társulat igazgatója által irányított társulat tagjai, jóllehet egyénileg mind kiváló teljesítményre képesek, technikájuk tökéletes, művészi vénájuk megfelelő, de a Társulatigazgató irányítása alatt az együttes teljesítménye, vagyis az összteljesítmény kívánnivalót hagy maga után, a látogatottság nem megfelelő, a bevételek csökkennek. A Társulaton belüli Társulatot a Társulaton belüli többi Társulatnak a rovására kell működtetnie. A bevételek nem csökkenhetnek, mert az egyébként szükségszerűen támogatott Társulat támogatása évről évre csökken, egy megoldás lehetséges, a bevétel csökkenését meg kell állítani, sőt növelni szükséges. Határozott, de jól megfontolt döntést hozott, a Társulaton belüli Társulat igazgatójától megválik, jobb előbb, mint később, a további várakozás csak további bevételkiesést jelentene. Elhatározása a „célközpontos vezetés” mintapéldája lehetne, nem várta meg a Társulaton belüli Társulat igazgatójának lemondását, hanem még szerződése lejárta előtt szerződést bontott, abban bízva, hogy az elejtett megjegyzések elegendőek voltak, az önértékelés kialakításához. Ezúttal tévedett! A Társulatigazgató személyiségében, a művészi érzékenység helyett, a pozícióhoz való ragaszkodás volt erősebb. Ez akkor vált világossá számára, amikor a Társulatot felügyelő, birtokló Intézmény elé idézték mindkettőjüket, és döntése megváltoztatására kérték. A Társulatigazgató ragaszkodik a szerződésben aláírt időpont pozícióbeli letöltéséhez, az avval együtt járó juttatáshoz, akkor is, ha további működése a tulajdonos támogatásának emelését, ha nem, akkor a Társulaton belüli Társulatoktól való többletteljesítmény elvárását vonja maga után. A tulajdonos kérése, az alkalmazott felé kötelezően teljesítendő parancsnak is fölfogható. Vagy menjen a Társulat igazgatója, aki egyébként, a rendkívül rossz körülmények, a Társulat támogatásának kurtítása ellenére teljesíti a közönség elvárásait. Egyet kivéve: a most belátást nem tanúsító Társulaton belüli Társulat igazgatója által vezetett társulat iránti közönségelvárásokat, hiszen a látogatottság folyamatosan csökken. Harminc évig vezető beosztásban dolgoztam, az alatt az idő alatt egyik legfontosabb törekvésem volt vezetőim elvárásainak teljesítése, ami együtt járt a vállalkozás sikerével, ha nem, leváltásommal. Zoli, legutolsó igazgatóm, sokáig fontolgatta, saját bevallása szerint, hogyan közölje nyugdíjazásomat, miként érint majd a bejelentés. Eljött a pillanat, megkönnyebbült. Én közöltem vele, hogy már egy idő óta várom. Igen, előjeleim voltak, nem vontak be azokba a történésekbe, amelyek hosszabb távra szóltak, mellékesen megkérdezték, vannak még neveletlen gyermekeim? Ennyi elég volt, lelkiekben készültem a nyugdíjra. 2010. Pécs Európa Kulturális Fővárosa, nehezen indult, de sikeres év reménylik előttünk. A visszavett igazgató unintelligens, anyagias, kisstílű művész.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése