Fürjtojások

Velem mindig történik valami…Rhinitis, magyarul szénanátha, tünetek változóak, de az orrdugulás, orrszárazság, fokozott orrfolyadék kiválasztás, magyarul finoman, taknyosság feltétlenül velejárók. Augusztus végétől, októberig kísér ez a megszokhatatlan, kellemetlen allergikus betegség. Évekig azt hittem megfáztam, meghűltem, de nem, együtt kell élni vele itt Európában. Korábban azt hittem engem el fog kerülni, tévedtem. A versenyúszók az orrlyukaikat csipesszel összefoghatják, kibírják, hogy a szájukon lélegezzenek, csodálom ezért is őket. Nekem elég kimennem a házból, vagy bejönnöm, egyazon eredménye van, valamelyik rhinitis tünet jön elő, változik át mássá, előre meg nem mondhatom melyik fajta. Az sem vigasz számomra, hogy mások is szenvedik ilyenkor a nyár végén, még a vénasszonyok nyara sem kivétel. Olyan érzékennyé válik az orr, mint a legjobb kutyáé, aki rhinitiszes, annak elég egy fél illat-, szag molekula és kész. És mennyi illat létezik, számtalan, a szagokról nem is beszélve, ahány emberi, állati, növényi faj létezik annak sokszorosa. Gregor bácsinál mindez megtalálható volt, ketrec, ketrec hátán és ketrecek egymás mellett, keskeny járatok a ketrecek között, ott valamikor disznók híztak, borjak nevelkedtek, amíg rájuk nem került a sor, mármint levágásukra. Gregor bácsi állattenyésztő és lemezlakatos, ismeri a madarak, állatok tenyésztésének minden csínját, állatorvosok jártak hozzá tanulni, és jókat enni a fürjekből, fácánokból, hízókból, mindenből, ami volt neki. Maga is imádja a húsokat, nagyokat lakomáznak a szőlőben, nála, és ő meg másoknál. Hogyan látja el feladatát, az etetést, takarítást? Hát korábban munka mellett, most meg már segítséggel. Végigvezetett kiskertnyi alapterületen fekvő zegzugos birodalmán, és mondta melyik milyen madár, honnan származik, mit ér, mennyiért kapható a boltosoknál. Neki már alig vannak állatai. A négylábúakat fölszámolta, és megmutatta hol fért el a négy kecske, meg a birkák, meg a borjú. Nem bírja már úgy magát, ahogy szeretné, segítséget fogad a takarításhoz, az etetést mostohalánya végzi, amikor ő távol van. Ez szenvedély, gyerekkorban kell elkezdeni, és aztán öregkorban lassan abbahagyni. A Felvidéken, Szlovákiában született, ide rakták át őket, működött a lakosságcsere. Megemlékeztek az ötven, és a hatvanéves évfordulóra, kinn a szülőhelyén, most hatvankettő éves, szeretne elmenni a hetvenedik, nyolcvanadik évfordulóra is. A rosszullét elkapott, a szagok megtették a magukét, csalánlevél és citromfű tea hozott helyre, miután megmutatta még röptető galambjait, vagy százat, ezek fölrepülnek a felhők fölé, aztán visszatérnek. És miért tartja ezt a sokaságot, hiszen látom, nehezen mozog. Mert szeretem, sok ismerősöm van, látogatnak, és csörög a telefon. Pista, hallom, viszem akkor az ötven liter „somogyit”. Víz, ne gondoljon másra, mondja Gregor bácsi. Karban tart, reggel melegen iszom, megindítja bennem az életet, aztán jön a húsz fürjtojás, nyersen. Százhúsz kilót nehéz egész nap mozgatni.

0 megjegyzés: