Velem mindig történik valami…
Nem tudom mi a szeretet, oly sokan papolnak vele
Azt kell hinnem végre, üzletté vált szeretet, béke
A szeretet jegyében bántanak másokat
Azt hisszük jobb lesz neki, mert szeretetet adunk
Magunkból, önhitt módon, nagy kielégülésre
Az igazi szeretet nem emberi, más
Mástól jön, és nem vesszük észre
Bánt ez a szeretet, azt hisszük egyenlő a mérce
Kifürkészhetetlen Szeretőnket érteni nem lehet
Gyógyulni általa, ha bántásnak érzed
Földi léteden mind-mind téged szolgál
Tudsz róla, vagy sem életed örök
Része vagy a nagy Mindenségnek
És részeként élsz örökre
Táplálva új életet, melyet te alkottál
Fény vagyunk mindnyájan, része az Egésznek
A Teremtő tudja, mert ő vesz igénybe
Újból és újból életet teremtve
Az élet egy határ, cselekvésünk tere
Itt dől el Életre Hívód cselekedete
Mit tettél, rajtad múlott, szabadságot kaptál egy időre
Menekültél a tettek elől, vagy másokat is vittél a Jóra
Hittel éltél, vagy csak alkalmas voltál a jóra
Kívánnál magadnak kegyes elmúlást,
Mert hited gyenge lábakon áll
Aki cselekedett, megítéltetik,
És újból szabad lesz örökre most már
Sátán, Gonosz hatalma véges
Hogy van-e egyáltalán kétségben hagy
Teremtője te vagy mindenek fölött, és
Te döntesz jó, és nem jó között
Mit hagyunk hátra rosszból és a jóból
Meddig vársz még Isten mire rosszból újra jó lesz
Ahogy Te gondoltad földi Paradicsom
Ahol élni érdemes másként, általad
Porból teremtettél, porrá leszünk,
A Te lelked éltet, addig, amíg élünk
Ha leáll az élet folyamata,
Készek lehessünk mások éltető csillaga lenni
Add ezt nekünk méltatlanoknak
Kiket alkottál Tieid maradnak
Küldd a Sátánt, Gonoszt el gondolatinkból
Te, csak Te vagy nekünk igaz, igaz vigasz
Félelmünk oldója. Vége!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése